Home Create Log in Sign up Oh no! It looks like your browser needs an update. To ensure the best experience, please update your browser. Learn more Upgrade to remove ads Only R$13. 75/month STUDY Flashcards Learn Write Spell Test PLAY Match Gravity Terms in this set (34) jobbágytelek A külső telekből (szántó, legelő) és belső telekből (ház, kert) álló földterület, amit a földesúr a jobbágyoknak használatra átadot jobbágyság Földműveléssel foglalkozó, felszabadult szolgákból és szegény harcosokból álló társadalmi csoport. A 10. századra alakult ki. kétnyomásos gazdálkodás A rendelkezésre álló szántóföldet kettéosztották. Egyik felét bevetették, a másikat pihenni hagyták (ugar). járadék A telekért cserébe a jobbágy ezzel tartozik földesurának. (Más néven: szolgáltatás) Fajtái: pénzjáradék, terményjáradék, munkajáradék, ajándék. szügyhám A fogatolás új módja. Segítségével a lovak sokkal nagyobb erőt tudnak kifejteni. tized A jobbágyok adják termésükből az egyház fenntartására és a papok fizetésére.
Amennyiben a közzétételi lista az adat előző állapotának archívumban tartását írja elő, az adat fríssítése esetén annak elérhetővé tétele a megőrzési idő elteltével nem szüntethető meg, és az adat mellett fel kell tüntetni az adat változás (fríssités) tényét és idejét, az új állapot fellelhetőségét, valamint feltünő módon azt, hogy az archívumban elérhető adat nem időszerű. Téves vagy pontatlan adatok helyesbítése esetén a téves vagy a pontatlan adat nem tehető elérhetővé sem a honlapon, sem az egységes közadatkereső rendszer számára. Hatálybalépés: 2016. 08. 26.
Jobbágytelek - A külső telekből (szántó, legelő) és bBelső telekből (ház, kert) álló földterület., Jobbágy - Földműveléssel foglalkozó társadalmi csoport., kétnyomásos - szántóföldet kettéosztották (ugar termőföld), szügyhám - A fogatolás új módja.
A Debreceni Egyetemen, hasonlóan az ország összes felsőoktatási intézményéhez, a felsőoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően működik a hallgatói önkormányzat (HÖK). A törvény erejénél fogva a HÖK tagja minden hallgató, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési formában folytatja. Ez azt jelenti, hogy akár levelezős, nappalis, akár államilag finanszírozott vagy költségtérítéses hallgatóként tanulsz, az egyetem hallgatójaként Te is tagja leszel a HÖK-nek. A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) alapszabályának megfelelően a HÖK képviselőit, illetve tisztségviselőit általános és titkos választásokon a hallgatók választják meg, a választás során mindenki választó és választható. Nálunk Debrecenben a HÖK kétszintű szervezet. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat mellett és annak részeként működnek a kari HÖK-ök, amelyek kari szinten képviselik a hallgatókat, képviselőiket delegálják a kari tanácsokba, bizottságokba és a DEHÖK küldöttgyűlésébe. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat struktúrájának felépítésekor amellett, hogy az egyetem valamennyi kari Hallgatói Önkormányzata arányosan képviselve legyen, igyekeztünk arra is törekedni, hogy ugyanakkor egy, a napi, hirtelen megjelenő feladatokra gyorsan és hatékonyan reagálni képes operatív vezetés is működjön.
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek. A név eredete [ szerkesztés] A középkorban a szerzetesek épületeit monostor megjelölés mellett a klastrom szóval is illették. A monostor a görög monasztérion (remetelak) szóból kialakult latin monasterium átvétele, [1] a klastrom a latin claustrum (retesz, lakat, erőd, végvár) szóból alakult ki. [2] A középkori latinban a claustrum monasterii a rendház laikusok elől elzárt belső része volt, majd a claustrum rendház értelemben önállósult. Mára eltűnt; a kolostor szó teljesen kiszorította. Ezt a szót a nyelvújítók hozták létre (1784-ben) [3] a klastrom régies és tájnyelvi kalastorom névváltozatának lerövidítésével. Eredeti alakja (kalastor) az akkor még azonos jelentésű monostor hangalakjához igazodott. [4] A rendház kifejezés még újabb keletű: a 19. században alakult ki. A "kolostor" és "monostor" kifejezéseket mindmáig többnyire szinonimaként használják, de jelentésük elkezdett különválni.
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! (2007 októberéből) A 6. században az európai gazdálkodás két alapkövön nyugodott: a római hagyományokon és a betelepülők kezdetlegesebb módszerein. A vad talajváltó művelés során erdőirtással, égetéssel, új területeket tettek művelhetővé. Ekkor újabb földet tettek szabaddá, a régit elhagyták. A nyomásos gazdálkodás római hagyományokon alakult meg. A kétnyomásos rendszerben évente váltva a megművelt föld felét vetették be gabonával, a másik részét pihentették. Ezt leggyakrabban legelőnek használták, így a trágyázást is megoldották. A legfejlettebb területeken alkalmazott háromnyomásos művelésnél a földet harmadolták: egy része pihent, másik részén ősszel, a harmadikon tavasszal vetett gabona vagy zöldség termett. Egy mondás szerint egy harmadrész adja a kenyeret, egyharmad a levest. A nyomásos gazdálkodás folyamatosan terjedt, és a 10. századra már ez vált jellemzővé.
"Azt akarjuk, hogy mindenki számára legyen ismert ez a szerződés, amelyet mi a Rajnán inneni emberekkel, akiket hollandoknak neveznek, kötöttünk. Ezek az emberek felkeresték felségünket, igen erősen kérve a püspökségünk területén fekvő eddig műveletlen, mocsaras, az ország lakói számára haszontalan földek átengedését, hogy azt termővé tegyék. Híveink tanácsára úgy ítéltük, hogy ez hasznos lenne nekünk és utódainknak, ezért nem utasítottuk el kérelmüket, hanem beleegyezésünket adtuk. Egyezséget kötöttünk, amelynek értelmében a fent nevezett földbirtok minden mansusáért (telkéért) évenként 1 dénárt fizetnek nekünk. Szükségesnek tartjuk lejegyezni itt a mansus kiterjedését, azért, hogy a jövőben ne legyen semmi viszály a lakosság között: tehát 720 királyi vessző hosszúságú és 30 szélességű, a földön áthaladó folyóval együtt, melynek használatát hasonló módon átengedjük nekik. (Vessző = kb. 3-5 méter. ) Végül akaratunknak megfelelően elfogadták, hogy a föld gyümölcsének tizedét nekünk adják, tudniillik: a tizenegyedik kévét, a tizedik bárányt, malacot, kecskét, ludat, a mézből, a lenből is egy tizedet; 1 dénárral megválthatják a Szent Mártonig (november 11. )
pápa A keresztény egyház legfőbb papja. Róma püspöke. plébános Falun szolgáló pap, latin eredetű elnevezésének jelentése: "a nép papja". eretnek A hivatalos keresztény egyház tanításaival ellentétes eszméket követő személy. szent Eredeti jelentése: "Isten tulajdona". Mélyen vallásos életet élő személy, akit halála után különösen tiszteltnek. ereklye Egy szent testrésze, ruhadarabja használati tárgya. A hívők csodás erőt tulajdonítottak neki. kódex Kézzel írt, díszes könyv. szerzetes Vallásos élethez vonzódó, közösségekben élő, kolostorban lakó ember. apát A szerzetesek vezetője, a kolostorok irányítója. iszlám Jelentése: "Isten akaratában megnyugodni. " Mohamed követőinek vallása. Korán A mohamedán vallás szent könyve. hűbérúr Szolgálatért birtokot adományozó földesúr. rend A társadalom azon csoportja, akiknek jogaik azonosak, örökölhető kiváltságaik vannak, és érdekeiket együtt védelmezik. céh A középkori városokban az azonos mesterséget űzők szervezete. háromnyomásos gazdálkodás A rendelkezésre álló szántóföldet három részre osztották.
Feladatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
A háromnyomásos gazdálkodás a termőföld hároméves termelési ciklusban való használata. Leírása [ szerkesztés] A földművelés kezdeti időszakában a vad talajváltó (parlagoló, legelőváltó) rendszert alkalmazták, vagyis addig műveltek egy területet, amíg az ki nem merült, majd újat törtek fel helyette. Az egyre korlátozottabb földterület azonban idővel kikényszerítette a földek észszerűbb kihasználását. A kezdeti időkben a kétnyomásos művelés terjedt el, melyben a földeket két részre, nyomásra osztották: az egyikbe gabonát vetettek, a másik ugaron maradt, itt legeltették az állatokat. Az ugar volt a tulajdonképpeni "nyomás", amely során az ugart a legelő állatok megtaposták, megnyomták – és természetesen trágyázták is. Az ugar nem műveletlen földet jelentett, azt többször is felszántották, előkészítették a következő évi vetésre. A kétnyomásos gazdálkodást aztán idővel kiszorította a háromnyomásos földművelés, amelyben a földet három egyforma részre osztották fel. Az első részbe ősszel gabonát (búzát, rozsot), a másodikba tavasszal árpát, zabot vagy zöldséget ( babot, borsót, lencsét) vetettek, a harmadik nyomást pedig ugaron hagyták, vagyis pihentették.